Jó, hogy vannak férfiak!

Nyaralni voltunk, és az üdülőben néhány kisgyerekes család is tartózkodott. Egy fedett teraszon játszottak sokat. Kiborították a játékokat plédekre: vasutat, babákat, építőkockákat. A vasúttal csak a kisfiúk játszottak, pedig egyikük apja sem volt mozdonyvezető. A babákat a kislányok öltöztették. A kockát mindkét fél használta, de főleg a fiúk. Szóval a fiús játékokkal a kisfiúk, a lányos játékokkal a kislányok játszottak, és erre senki sem kényszerítette őket. Nem tudom, hogy hogy lehet genetikusan kódolva a vasutazás, de a gender ideológiának nincs igaza. Valami miatt már kicsi korban kialakul a nemi jelleg. Nemcsak társadalmi nevelés befolyásolja.
A hét közepe felé fura alakok jelentek meg. Ápolatlan külsővel kicsit félelmetesen néztek ki. Az egyik kisfiú a tettek mezejére lépett. A nagy teraszt, ahol játszani szoktak, körülkerítette székekkel és padokkal, hogy a rossz emberek ne tudjanak bejönni. Nekünk is "csöngetni" kellett, hogy kinyissa  az ajtót. Persze egyáltalán nem voltak veszélyesek az új jövevények, valamilyen alapítvány jóvoltából nyaraltak, feltehetőleg mint hátrányos helyzetűek.
A kisfiú 5 éves volt. Honnan tudta, hogy védeni kell a környezetét? Nyilván genetikusan kódolt a férfias viselkedés, és kifejlődik, ha hagyják.
Igazán nagyszerű, hogy vannak bátor férfiak. Jó lenne, ha minél többen vállalnák ezt a hagyományos szerepet.
Photo by Jerry Wang on Unsplash

Pénzért szexet

Az alábbi cikket a divany.hu-n találtam. Kis részletét közlöm csak, érdemes elolvasni az egészet. Már hallottam prostituált férfiakról eddig is.  Az afrikai szuahéli törzs férfiait találják vonzónak az angol nők egyes csoportjában. Milyen megalázó ez is, mégis mindig csak a nők kiszolgáltatottságáról hallunk. Persze van különbség áldozat szerep és áldozat szerep között. Nem mindegy, hogy egy nevelőotthonból szabadult fiatal lány válik szexrabszolgává szinte akaratán kívül vagy pedig egy érett, felnőtt nő vagy férfi teszi ezt pénzért. De mi van akkor, ha alig van más kereseti forrása?
Most éppen nem találom a neten azt a plakátot, amelyen az áll hogy:
"Igazi férfi nem vesz pénzért szexet."
És igazi nő? - kérdem én.
Rövid részlet következik az internetes oldalról:
"Ki vásárol pénzért szexet?
A fizetős szexszolgáltatások iránti kereslet a fejlett országokban élő, középkorú vagy annál idősebb, jó anyagi körülmények között élő, képzett nők körében jelentkezik, és az igényt főleg a fejlődő országokban élő, aluliskolázott, szegény, rossz társadalmi.gazdasági státuszú fiatal férfiak elégítik ki, akiknek sokszor ez az egyetlen kitörési lehetőségük. Egyes nézetek szerint a szolgáltatásokat igénybe vevő nők korunk gyarmatosítói, és attitűdjük nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a gyarmati idők fehér elitje viszonyult a kolonizált területek lakóihoz. Érdekes és izgalmas számukra az egzotikus szexpartner, ugyanakkor nagyon aránytalan, és elsősorban hatalmilag egyenlőtlen kapcsolatba mennek bele ezekkel a férfiakkal." https://divany.hu/eletem/2019/07/31/igy-vesznek-szexet-a-nok/
Photo by Estonian Saunas on Unsplash
Photo by Kelly Searle on Unsplash

Miért agresszívak a férfiak?

Először is: nem agresszívak. Ez más. Az emberiség hajnalán még teljesen védtelenek voltak a családok. Szabadon támadhatta őket medve, farkas. A sátrakban, barlangokban vagy bárhol, ahol éltek, jobban ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. A szél elfújta, beomlott, a vihar lerombolta a lakhelyüket. Kik voltak, akikre a helyreállítás munkája várt? Na, kik? Természetesen a férfiak, akiknek a Teremtő széles, izmos vállat, erős karokat, és kellő bátorságot adott ahhoz, hogy szembe szálljanak a veszélyekkel. Sajnos ezt az energiát nemcsak romeltakarításra vagy  alkotásra, hanem területfoglalásra, háborúra is használták.
Évezredekig nem volt kérdés, hogy férfiak nélkül nem boldogul a család. Ők építették a házat, amit a nők takarítottak. Ők készítették az asztalt, amire a nők tették fel az abroszt és a vázát a virággal. Ők nemzették a gyermekeket, akiket az anyák szoptattak. Ők készítették a csigacsinálót, amivel a levesbetétet pederték a nők, és a gyerekjátékokat, ami lekötötte a kicsiket, hogy hagyják az anyjukat dolgozni. Az első évek után pedig átvették a fiúk nevelését. Együtt mentek a földekre vagy a műhelyekbe. Együtt szántottak, vagy patkolták a lovakat. A fiúk olyan körbe kerültek, ahol tudták, mit jelent férfinak lenni. Egyes bennszülött törzseknél x éves korban (talán 12), a fiúkat elvitték, és másfél évig nem látták az anyjukat.
Csak ma, amikor már biztonságos otthonokban élhetünk, vetik fel egyesek, hogy a férfiak nélkülözhetők. Érdekes, azért egy nőt se látok  az árvízi mentésekben vagy a Hableány katasztrófájánál, ahol kizárólag férfiak voltak a búvárok.
Richard Rohr A férfi útja című könyvében ismerteti a "leépülés" folyamatát. Az apák az ipari forradalom idején elmentek a gyárakba, és a fiúk szem elől tévesztették őket. "Ebbe a vákuumba démonok fészkelték be magukat: bizalmatlanság a saját férfiassággal, az apával, bármiféle autoritással szemben, valamint a saját szexualitással szembeni félelem. A legegyértelműbb különbség a mi kultúránkhoz képest Afrikában tudatosult bennem. Sok afrikai fiatalemberben megfigyeltem azt a fajta öntudatot és önbizalmat - sok - esetben már tizennégy éves fiúk esetében is -amelyet a mi társadalmunkban a legtöbb férfinél még harmincas évei közepén sem lehet megtalálni: sem abban, ahogyan járnak, sem abban, ahogyan mozognak, vagy ahogyan egymással beszélnek." (30. oldal)
Aztán ez a bizalmatlanság bizonyítási kényszert, sok esetben tényleges agressziót szül.
A megoldás? Az apáknak vissza kell térniük a családhoz. Jelen lenni, példát adni. A nőknek pedig ki kellene vonulni a fiúk világából egy idő után.
Photo by Abel Y Costa on Unsplash

Fiúk és lányok

A 70-es években indult az uniszex mozgalom. Akkor kezdték el hangoztatni a feministák, hogy a két nem közötti vérmérsékleti és magatartásbeli különbség valójában csak a patriarchális társadalom előítéletei miatt létezik. Az ember azt gondolná, hogy az ilyen nézeteket hangoztatókat kinevetik, de nem. Az Egyesült Államokból indult mozgalom mára behálózta a világot, és meghatározza a közgondolkozást, a gyereknevelésről vallott nézeteket, és egyfajta véleményterror alakult ki. Dr. James Dobson kincset érő könyvében (Fiúk nevelése) mutatja be a mozgalom fejlődését. Olyan nők és férfiak kezdték el terjeszteni, akik többsége soha nem alapított családot, mégis szakértőnek érezték magukat abban, hogy gyermeknevelési kérdésekben nyilatkozzanak megkérdőjelezve a több ezer éve bevált módszereket.  Még a játékkészítőket is befolyásolták egy időre, akik uniszex játékokat kezdtek el gyártani, de a kezdeményezés (mily meglepő!) nem vált be. Vissza kellett térni a hagyományos fiús, lányos dolgokhoz.
Aztán végre napvilágra kerültek olyan kutatások az egészségügyben, amelyek világossá tették, hogy a férfiak és a nők agya nagyban különbözik. Az MRI (mágnesrezonancia-képalkotás) és a PET (pozitronemissziós tomográfia) kimutatták, hogy azonos ingerek hatására a nők és a férfiak agya más területeken reagált. "Kiderült, hogy a férfi és a női agy különböző hormonális tényezőkkel együtt idézi elő a hagyományosan férfiasnak és nőiesnek tartott magatartásbeli és hozzáállásbeli jellegzetességeket."(32.oldal)
Sajnos ezek a kutatások mintha feledésbe merültek volna, legalábbis nem illik rájuk hivatkozni. Mintha megfellebbezhetetlen dogma lenne az, hogy a férfiak és a nők azonosak, csak a nevelés teszi őket mássá, ezért le kell számolni a hagyományos családi mintákkal stb, stb, stb. És itt hirtelen az egész képtelenség ismerős lesz. A hagyományos, konzervatív család a probléma! Minden diktatúra ebbe próbált meg beleavatkozni, hogy jól manipulálható egyedeket állíthasson elő. Akik úgy gondolkodnak, éreznek, fogyasztanak, ahogy a véleményvezérek előírják.
Ehhez a gondolkodáshoz kapcsolódik a homoszexuálisok kiterjedt mozgalma is, de erről majd később.
A kép ugyan nem teljesen adja vissza a lényeget, hiszen az újabban gendernek nevezett ideológia nem akar különbséget tenni a két nem között.
kép: Jessica Lewis www.pexels.com